- Az egészségfejlesztés a szervezeti kultúra szerves része
Értékteremtés az értéket létrehozók útján. Tudás bővítése a tudásalapú intézmény útján.
A dolgozóink jólétébe fektetett munka nem csak egy szlogen, vagy jutalom, hanem
szervezeti működés alapja. Az egészségügyi dolgozó értéket teremt, a szolgáltatás létrehozásának egyik legfontosabb eleme, így stratégiai érték a szervezet számára. Jóléte az intézmény számára nélkülözhetetlen.
Általában a félelem, a kimerültség, a kiégés, a testi-lelki-mentális teher a leggyakoribb negatív hatás, amely éri az egészségügy számos szereplőjét. Az egészségügyi intézmény feladata, hogy a számos negatív faktor ellenére pozitív támogató, segítő környezetet teremtsen, amelyben az egyén az egészségfejlesztés útjára tud lépni és azon haladni. Ez minden szereplő közös érdeke.
- Az egészségfejlesztés kulcsfontosságú szervezeti alapjai
2.1. Irányítás és vezetés
- Az intézménynek modern, innovatív az egészségfejlesztés iránt elkötelezett (a mindennapi életben példát mutató) felső- és középvezetői vannak.
- A szervezeti struktúrában az ápolásvezetés önálló szervezeti egység.
- A Humánpolitikai Osztály a személyügyi tevékenységen túl modern emberi erőforrás menedzsment funkciókkal rendelkezik.
- Az intézmény egészségfejlesztési feladatainak összehangolására stratégiai szinten „egészségfejlesztő programkoordinátort”, és „egészségfejlesztési szervezőket” nevezett ki.
- Az egészségfejlesztési célok elérésében az érdekhordozókkal való együttműködés folyamatos és koordinált.
2.2. Hatékony adatrendszerek
- A betegellátás elektronikus adatrendszere fejlett (például az ápolási dokumentáció a káros szenvedélyek felmérésére is kitér)
- A dolgozókkal való szabályozott együttműködés (horizontális és vertikális irányban is biztosítja a hatékony kommunikációt és adatszolgáltatást, például modern folyamatosan megújuló ellenőrzési rendszer,, dolgozók formális értékelése – minősítés, fejlesztendő területek, meglátások, dolgozói elégedettség, foglalkozás-egészségügy kiemelt szerepe).
- Az informális csatornák és a kutatási programok is, mind adatot szolgáltatnak az egészségfejlesztési programalkotásunkhoz.
2.3. Kommunikáció
- Fejlett és többrétű kommunikáció jellemzi az Intézményt. Az intranet mindenki számára elérhető és „Kórházi Egészségfejlesztési” platformmal rendelkezik, mely információt ad a programokról, elérhető lehetőségekről, eredményekről, edukál, szemléletet formál, fórumot biztosít és visszacsatolást ad.
- Egyéb formális információs csatornák: rendszeres, minden dolgozó részére kötelező értekezletek, szabályzók, e-mailes elérés, központi digitális tudástár, heti elektronikus körlevél.
2.4. Sokrétű együttműködés
- A szervezet számos külső érdekhordozóval tart fenn kapcsolatot egészségfejlesztő céljai eléréshez (OKFŐ, Magyar Kórházszövetség, MESZK, MOK, Honvédkórházért Közhasznú Alapítvány, MH EK, kulturális és oktatási intézmények). Ezeken a partnereken keresztül számos dolgozói kedvezmény is érvényesül.
2.5. Szervezeti tudás
- Munkatársaink jellemzően több szakmában jártassak, több szakterületen dolgoznak. A felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya magas a szakdolgozói közösségünkben.
- A kórház dolgozóinak közös kompetencia készlete jelentős, és szervezeti érdek, hogy ezt az össz. tudást a lehető legmagasabb szinten használjuk az egészségfejlesztési feladat végrehajtásában is, ezért struktúrákat és folyamatokat kapcsolunk össze, horizontális és vertikális utakat, lehetőségeket bővítünk.
2.6. Szabályozás
- Minden szinten rendszeresen elemzett és megújuló, korszerű, sokrétű, választ ad a kihívásokra. Minden dolgozó számára kötelezően elsajátítandó, elérhető, és ismert. Folyamatosan beépülő egészségfejlesztést érintő elemeket tartalmaz (így például: adatgyűjtés, dohányzás, betegoktatás területein).
Az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház tudása, képessége és lehetőségei biztosítottak ahhoz, hogy egészségfejlesztési programját működtesse és folyamatosan fejlessze.