Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet.
Duray Gábor akadémiai doktori értekezésében elsőként írt le egy új típusú – a szívritmus-szabályozó készülékek elektródáit érintő – elektródaszétválással járó hibát, mely az érintett elektródák között az összes elektródahiba ötödéért felelős. Ez a felismerés végül ennek az elektródatípusnak a visszahívásához és egy új, jelentős mértékben módosított elektróda bevezetéséhez is hozzájárult. Kimutatta, hogy a háromelektródás, ún. kardiális reszinkronizációs defibrillátor készülékek esetében az ismételt műtétet igénylő szövődmények mintegy két és félszer gyakrabban fordulnak elő az egy- és kételektródás defibrillátor (ICD) készülékek esetén tapasztaltakhoz képest, aminek hátterében a bal kamrai elektródákkal összefüggő szövődmények állnak. Nemzetközi együttműködés keretében felismerte, hogy az elektróda nélküli miniatűr „Micra” szívritmus-szabályozó készülék biztonságosan és hatékonyan alkalmazható. Kidolgozta és leírta az eszköz beültetési technikáját, valamint igazolta különböző tréningprogramok hasonló hatékonyságát. Vizsgálataival alátámasztotta, hogy a teljes egészében a szívbe ültetett „Micra” eszköz képes a beteg fizikai aktivitásának az érzékelésére és az ingerlési szívfrekvencia megemelésére. Kimutatta, hogy a mozgásérzékelést végző szenzor egyes vektorai különbözőképpen érzékelik a beteg testhelyzetét és mozgását, és a mozgásérzékelés minősége a beültetést követő három hónapon túl érdemben már nem változik.
Fotó: MTA