Az egészségügyi prevenció és rehabilitáció napjainkra kulcsfontosságúvá vált nem csupán az orvosi szakma, hanem a szélesebb társadalmi-gazdasági környezet számára is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az időben végzett prevenciós intézkedések, különösen a primer és szekunder prevenció, akár 60%-kal csökkenthetik a krónikus betegségek előfordulását, jelentősen mérsékelve ezzel a társadalmi és gazdasági terheket. A rehabilitációs tevékenységek pedig nemcsak az egyén egészségének helyreállításában, hanem a munkaerőpiaci reintegrációban is nélkülözhetetlenek, hozzájárulva ezzel a társadalom egészének hatékonyabb működéséhez.
A szervezők külön hangsúlyt fektettek annak bemutatására, hogy a szakpolitikai és szakmai döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi prevenció és rehabilitáció multidiszciplináris megközelítése, amelynek fókuszában az innovatív technológiák, a korszerű szűrőprogramok és az egyénre szabott terápiás stratégiák állnak.
A konferenciát Dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára nyitotta meg. A tudományos tanácskozást Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Prof. Dr. Poór Gyula, az Egészségügyi Tudományos Tanács alelnöke, Dr. Sabjanics István, a Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke és Prof. Dr. Wikonkál Norbert Miklós, az ÉPC-Honvédkórház főigazgatója köszöntötte. A nyitóelőadást Dr. Müller Cecília, országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője tartotta A szűrővizsgálatok helye és rendje Magyarországon címmel.
Az előadások során számos kiemelt téma szerepelt: a prevenciós törekvések körében többek között a korai elváltozások felismerése és a képi diagnosztika MI általi támogatása, a különféle szűrővizsgálatok jelentősége, a magyar oltási rend helye és szerepe a nemzetközi trendek szempontjából, a különböző daganatos elváltozások korai felismerésének fontossága és sebészi kezelési lehetőségei, az obezitás elleni küzdelem fontossága. A rehabilitáció szempontjából többek között a háziorvosi ellátás kihívásai, fejlesztési irányai, a népegészségügyi monitorozás hatékonyságának növelése, továbbá a rehabilitációs medicina változása és a különféle traumatizált betegek rehabilitációja került elő.
A rendezvény aktív platformot biztosított az egészségpolitikai döntéshozók és a szakmai közösség közötti párbeszédhez, együtt gondolkodáshoz és az új irányok meghatározásához. A konferencián számos, hazai és nemzetközi tudományos-szakmai körökben egyaránt elismert szaktekintély osztotta meg tudását és tapasztalatait, például az onkológia, a tüdőgyógyászat, a szív- és érsebészet, a mellkassebészet, a gasztroenterológia, a bőrgyógyászat, az urológia, a nőgyógyászat, az ortopédia és a rehabilitáció területéről.